Hogy kell adózni a diákmunka után?

0
18

Sokan nem tudják a dolgozni vágyók közül, hogy mik is a feltételei a diákmunkának és milyen adózási vonzata van. Megpróbáljuk ma ezt röviden összefoglalni.

Ki és mit dolgozhat diákként?

Az első és legfontosabb, amit tudnod kell, ahhoz, hogy dolgozhass, az az, hogy ezt akkor teheted, ha betöltötted a 16. életévedet.  Amennyiben nappali tagozaton tanulsz, nyáriszünet lévén elég a 15. is. A másik nagyon fontos tudnivaló, hogy mivel 18 év alatt vagy, így szülői hozzájárulás szükséges a munkavállaláshoz. Ha ezek mind megvannak, akkor egy adóazonosító jellel kell, hogy rendelkezz, amit minden magyar állampolgár születése után megkap. Amennyiben valami folytán mégsem rendelkezel vele, esetleg elveszett, akkor a 18T34-es nyomtatvánnyal tudsz igényleni ingyenesen a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól.

Diákként a leggyakoribb munkavállalási forma az iskolaszövetkezet keresztül történik, de ezen túl természetesen más módokon is megteheted. Ilyen például a munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (pl. megbízási szerződéssel) és háztartási alkalmazottként történő foglalkoztatás.

Adózási különbségek

A legfontosabb egyezés az iskolaszövetkezeti és a munkaviszonyban történő munkavégzés között az, hogy mindegyiket fel kell tüntetni az adóbevallásban. Ezt a következő év május 20-ig kell megtenni a NAV felé egyénileg, vagy jóváhagyni az általuk küldött tervezetet.

Iskolaszövetkezeti tagként a diák keresete nem minősül önálló keresetnek, így nem kell járulékokat fizetnie, bár ennek az a hátulütője, hogy biztosítottnak sem minősül. A jövedelem után az iskolaszövetkezet vall be és von le 15 százalékos személyi jövedelemadót, melyet befizet a NAV-nak.

A munkaviszonyban dolgozó diákok esete már más, ők ugyanúgy adóznak, mint bárki más, aki bejelentett munkaviszonyban dolgozik. A 15 százalék ebben az esetben is érvényes, mint személyi jövedelemadó, de ebben a foglalkoztatási formában terheli még a diákot néhány járulék. Ebben az esetben a dolgozó tanuló társadalombiztosítási szempontból biztosítottá válik, így jövedelme után 8,5 százalékos egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, továbbá 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet, melyeket munkáltatója von le béréből és fizeti be a NAV-nak.

Megbízási szerződés alapján dolgozó diák jövedelme önálló tevekénységből származó jövedelemnek minősül, így számos más szabály vonatkozik rá. Itt választhat a diák a tételes költségelszámolás illetve a 10 százalékos, de bizonylat nélküli költségelszámolás közül.

Végül, az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó diák esetében, az alkalmi munkának is van pár jellegzetes szabálya, melyeknek eleget kell tenni, bár erre a munkáltatónak kell igazán odafigyelnie. Például egy munkavállaló alkalmi munkaként legfeljebb 5 egymást követő munkanapig, és ezen felül egy naptári hónapon belül 15 naptári nap erejéig dolgoztatható. Tehát ezt, ha kiszámoljuk, 1 hónapban maximum 3*5 napot dolgozhat egyszerűsített foglalkoztatásként. Ha pedig ez rendben van, akkor még egy kikötés van, mégpedig, hogy 1 naptári évben maximum 90 naptári napot alkalmazható. Ezzel diákként nincs adóteher, mindent a munkaadó vállal magára.

A fentiekről minden kifizetéskor a munkavállaló részéről egy igazlást kell kiadni a diák részére, majd egy egész éves igazolást a teljes kifizetésekről, ami alapján később az adóbevallás elkészülhet.